Néhány szempont

Milyen szoftvert használjunk??

Egyre többen egyre több célra használnak számítógépet. A reklámok időről időre elkápráztatnak azzal, hogy még nagyobb teljesítményű, még több memóriával és háttértárral rendelkező gépeket kínálnak. Manapság egészen közönséges dolog, hogy nagyobb számítógépes teljesítményt képvisel egy középiskolás diák asztala, mint néhány évvel ezelőtt egy akadémiai kutatóintézet gépterme, amit kutatók tucatjai használtak.

A gépekkel együtt többnyire szoftvereket is kínálnak az eladók, általában nagy gyártók termékeit, és többnyire egy-egy célra csak egyet. Sok vásárló nem is tudja, hogy lehetősége van választani: operációs rendszert, alkalmazói programokat, irodai szoftvereket stb. A munkahelyeken egy-egy felelős munkatárs, vezető vagy informatikus választja ki, hogy mit telepít, milyen szoftvereket bocsát munkatársai rendelkezésére. Itt elsősorban az ilyen munkatársnak érdemes alaposan megfontolni azokat a szempontokat, amiket itt sorra veszek. Az egyes ,,mezei'' munkatársaknak is van/lenne lehetőségük arra, hogy befolyásolják a döntést, sőt, a legtöbb esetben arra is, hogy maguk válasszák meg, hogy milyen szoftvert használnak. Vannak ,,szögletes'' munkahelyek például katonaság vagy bankok, ahol szigorúan szabályozzák, hogy mit és mire lehet használni, de egy iskolában vagy kutatóhelyen nyilvánvalóan a munkatársak szabadságához a szoftverválasztás lehetősége is hozzátartozik.

Szabadság

Fontos szempont lehet, hogy a szoftvert szabadon lehessen használni. Mit is jelent ez? Szabad-e a szoftvert több gépen is használni? Hozzáférhető-e ténylegesen és jogszerűn az egyszer beszerzett szoftver újabb változata? Sok program van, aminek próbaváltozata pl. valamilyen korlátozott ideig ingyen rendelkezésre áll CD-ken és az interneten. Más programok minden változatban és akármeddig ingyenesek. A ,,free software'' (free angolul szabadot és ingyenest is jelent) azonban nem csak azt jelenti, hogy magát a programot ingyenesen, szabadon használhatjuk: az ilyen programot szabadon lehet forráskódban is terjeszteni, módosítani és továbbfejleszteni is. Az internet javarészt ilyen - tágabb értelemben is - szabad szoftvereken alapul: kizárólag ilyenen alapulnak a DNS szerverek, news szerverek, túlnyomó részben a levelező szerverek és web szerverek.

A szabadság másik fontos eleme, a kiszolgáltatottságtól való mentesség. Ha valaki egy nagy gyártó programját kezdi használni, akkor sok esetben rákényszerül, hogy a következő változatot is megvásárolja, vagy azért vásároljon egy másik rendszerelemet ugyanettől a gyártótól, mert csak azzal lehet valamilyen szükséges funkcióval kiegészíteni a meglevő rendszert.

Kreatív hozzáállás

A szabad szoftverek óriási lehetőséget jelentenek nem csak technikai hanem társadalmi szempontból is: akár egy középiskolás korú fiatal - szegény, vagy elmaradott országban élő is - bekapcsolódhat a fejlesztésbe. Nem egy program van, amit például egy fiatal amerikai kutató (az MX VMS alatt), vagy egy horvát egyetemista (wget) talált ki, kezdett fejleszteni, mert meglátott egy igényt, egy megoldatlan problémát és segíteni akart. A programot szerte a világon használni kezdték. Megjegyzendő, hogy túlnyomó többségük számára az önzetlenség hosszú - nem is olyan hosszú távon -, anyagilag is gyümölcsözővé vált.

A legtöbb szabad program írója szívesen fogadja a használat közben felmerült javítási, módosítási javaslatokat, sőt a forráskódba történő fejlesztéseket is. Sok esetben egy-egy ilyen felhasználók által történt módosítás bekerül a program következő hivatalos változatába.

Egy-egy szabad szoftver használatával és fejlesztésével kapcsolatban news csoportok, levelezőlisták működnek, ahol fel lehet tenni a programmal kapcsolatos kérdéseket, be lehet küldeni a módosítási javaslatokat, stb. Mielőtt bekapcsolódunk, érdemes böngészni ezeknek a hálózati fórumoknak az archívumait. Amit látunk, az nem csak technikai szempontból tanulságos: elbámulhatunk azon a szolidaritáson, önzetlen segítőkészségen amit itt tapasztalunk: sok ilyen fórumon van néhány nagy tudású, odaadó szakértő.

Szolidaritás

Nem csak akkor gyakoroljuk a szolidariást, ha egy hálózati fórumon segítséget nyújtunk felhasználótársunknak, hanem akkor is ha egyáltalán használunk egy-egy ilyen programot. Hiszen bekapcsolódunk egy közösségbe és már ezzel kifejezzük szolidaritásunkat a fejlesztőkkel és felhasználótársainkkal. A harmadik világ országaiban nem csak magánembereknek, hanem intézményeknek is a szabad programok jelentik azt az esélyt, hogy ingyen, és legálisan juthassanak programokhoz. Ezért is támogatja a szabad programokat sok nemzetközi szervezet, például az UNESCO és az ENSZ.

Erőforrások gazdaságos kihasználása

Manapság egy írógépnek használt asztali PC paramétereiben felülmúlja a néhány évvel ezelőtt használt vállalati szervereket, ami önmagában nem baj, de igenis baj, hogy az egészen jól használható régebbi gépeket is le kell cserélni, mert a sok nagy gyártó - nem is titkolt módon -, úgy készíti el egy-egy programjának újabb és újabb változatát, hogy a felhasználók kénytelenek legyenek újabbra cserélni, bővíteni a hardverüket. A legtöbb szabad program nagyságrendekkel jobban használja a gépi erőforrásokat, mint pénzért kapható társai. Vannak akár szerver funkciók, amiket egy 10 éves közönséges PC is megfelelően ellát szabad szoftverekkel.

Gyártófüggetlenség

Az internet kialakulásának egyik oka volt, hogy a tervezői elégedetlenek voltak azzal, hogy a működő hálózatok csak egy-egy gyártó saját termékeit kötötték össze, a nagy szabványosító szervezeteknél pedig rengeteg papír és tanulmány született, de kevés konkrét eredmény, Olyan hálózatot akartak, ami különböző cégek számítógépeit a gyártóktól független szabványos módon köti össze. Ezt valósították meg, és ez a gyártófüggetlenség lett az internet áttörésének egyik fő oka.

Nem csak a hálózati programoknak kell azonban gyártófüggetlennek lennie: fájl formátumok, karakterkészlet kódolások, adatszerkezetek, parancs és programozási nyelvek, programok felülete: mind-mind akkor használhatók jól, ha nem kötődnek semmilyen gyártóhoz.

A szabad szoftverek többnyire eleve gyártófüggetlenek: úgy készülnek, hogy többféle hardveren, operációs rendszer alatt működjenek. Káprázatos ilyen szempontból a gcc C fordító: nem csak olyan módon támogatja hardverek és operációs rendszerek tucatjait, hogy azokon fut, hanem képes tucatnyi hardverre keresztfordítást végezni.

Szabványosság

Az internet áttörésének másik fő oka a szabványosság. Nem csak a hálózati alkalmazásoknál van azonban ennek jelentősége: fontos pl. a szövegfájlok, táblázatok, vagy adatbázisok használatánál. Vannak gyártók, akik szándékosan eltérnek a nemzetközi szervezetek szabványaitól, és így teszik kiszolgáltatottá a felhasználókat. Szabad szoftverek esetében ez elképzelhetetlen. Az internet (IETF) szabványai mind megvalósulnak forráskódban is elérhető programokként.

Érthető, ha egy-egy gyártó valamilyen új termékében saját szabványt alkalmaz. Van példa arra, hogy ezeket a szabványokat nyílttá teszik, más gyártókat is bevonnak a fejlesztésbe, létrehoznak egy konzorciumot és ilyen módon a szabvány mindenki által hozzáférhető, implementálható lesz, sokan és hatékonyan javíthatják a hibáit, fejleszthetik. Sajnos azonban sokszor az ellenkezője történik: a gyártó nem publikálja a működést, a formátumot. Ilyenkor kényszerülnek arra más gyártók, vagy szabad szoftverek alkotói, hogy visszafejtsék, utólag az implementációból állapítsák meg az elvet és szerkezetet, és így alkossanak együttműködő szoftvert. A dolog természeréből adódóan az ilyen megoldás mindig tökéletlen, és az illeszkedő mástól származó programok mindig bizonyos késéssel reagálnak az önző gyártó szabványának módosulásaira. A felhasználó mindenképpen veszít az ilyen gyártóhoz szorosan kötődő szabványon, de gyanítható, hogy hosszú távon mindenki veszít.

Ár

Első pillantásra a szabad szoftverek ingyenesnek látszanak. Az ingyenesség azonban csak arra vonatkozik, hogy a programot ingyenesen szabad használni, másolni, telepíteni és módosítani. Lehetséges azonban, hogy rögtön a telepítésnél, vagy a program konfigurálásánál segítségre szorulunk. Ilyenkor választhatunk (szabadság!), hogy beleássuk magunkat a problémába, megpróbáljunk hálózati fórumokon segítséget kapni, vagy megkérünk valakit, aki szívességből, vagy pénzért segítsen. Vannak vállalkozások, amik kifejezetten szabad szoftverek körül tevékenykednek: vállalják a telepítést, tanfolyamot tartanak a használatról, segítséget adnak, állandó felügyeletet, garanciát vagy továbbfejleszést vállalnak. Valódi verseny alakulhat ki ilyen módon a vállalkozók között: a felhasználó - a nyílt forrás, a mindenki által hozzáférhető segédletek folytán - nincs kiszolgáltatva. Méltányosabb lehet az ár, és tisztességesebb a verseny. Tény, hogy ugyanarra feladatra akár egy nagyságrenddel kevesebbet kell költeni, ha szabad szoftvereket használunk.

Biztonság

Minden programban vannak hibák. A hibák egy része a felhasználó biztonságát veszélyezteti. A nyílt forráskódú, szabad programoknál potenciálisan bárki felülvizsgálhatja, javíthatja a kódot. Ez a legtöbb esetben meg is történik. Manapság kifejezetten biztonsági szempontból fésülnek át szabad programokat különböző egymástól független szakértők. A javításokat pillanatok alatt érvérnye lehet juttatni. A gyártókhoz kötődő, nem nyílt programok potenciálisan sokkal sérülékenyebbek ilyen szempontból.

Biztonsági kockázatot vállal minden zárt forráskódú program használója azzal is, hogy nem tudja milyen szándékos hátsó ajtót, biztonsági rést hagyott a készítő benne. Lehet ez olyan, hogy a rendszerbe való behatolást teszi lehetővé - néhány évvel ezelőtt egy ilyen rés nyilvánosságra kerülésekor a cég egy munkatársát vádolta, akinek állítólag magánkezdeményezése volt a hátsó ajtó. Egy másik lehetőség a biztonsági programok olyan kialakítása, hogy pl. a titkosítottnak hitt kommunikáció a gyártó - vagy megbízója - számára hozzáférhetővé váljon. Könnyű belátni, hogy még a nyílt, gyártófüggetlen szabványok nem nyílt forráskódú implementációja is igen könnyen lehet ilyen.

Érdek és érték szolgálat - potenciálisan és közvetlenül

Mindannyian hozunk döntéseket napról napra. Ezekkel közvetve vagy közvetlenül értékeket vagy érdekekeket szolgálunk. Érdemes átgondolnunk többek közt, hogy milyen munkahelyet, hivatást választunk, hogyan töltjük a szabadidőnket, milyenek vásárlási szokásaink, milyen eszközöket használunk. Ez az írás amellett érvelt, hogy ha a szabadság, kreativitás, szolidaritás, az erőforrások gazdaságos kihasználása, gyártófüggetlenség, szabványosság, ár és biztonság szempontjait tekintjük, akkor ezek mind a szabad szoftverek használata mellett és a gyártóspecifikus szoftverek használata ellen szólnak. Mindannyian felelősek vagyunk az egész világért, elsősorban a közvetlen környezetünkért. Legyünk azon, hogy prioritást kapjatnak a valódi értékek.

2002. július 16.

Pásztor Miklós